Először örültünk, hiszen megtették azt, amit nekünk kellett volna, de (minket nem vitt rá a lélek) nekünk nem volt kötelező: összegyűjtöttek egy nagy adag kékfrankos rozét a polcokról és letesztelték őket.
A névsor viszont több szempontból is meglepő lett: az igazi rozé-császárok például nem szerepelnek benne.
Aztán amikor boldog-boldogtalan osztogatni kezdte a teszteredményeket, kicsit gyanút fogtunk és megnéztük alaposabban a teljes táblázatot, ahol egyre furcsább dolgokra bukkantunk.
Hol a Dúzsi?!
Sehol. A NÉBIH Szupermenta tesztjei nem a teljes palettát mutatják be, hanem az a céljuk, hogy olyan termékeket vizsgáljanak, amik biztosan széles közönséghez jutnak el. Nem a kötelezően leadott termékmintákat veszik elő, hanem direkt az üzletekből vásárolják meg azokat, amik éppen szerepelnek a kínálatban. A kékfrankos rozékat most is olyan üzletekben vették le a polcról, ahol nagy tömeg vásárol, de borbolt például nem volt köztük. A mintavétel helyei a következők voltak: METRO, SPAR, egy CBA, Müller Drogéria, Tesco (innen érdekes módon csak egy kékfrankos rozé jött), Auchan, egy Roni, és egy Coop.
Ezekben az üzletekben megvették az összes kékfrankos rozét, amit aznap éppen kapni lehetett – így jött ki a viszonylag furcsa borsor, amiben a Tibi Atya név alatt márkanév alatt futó rozé a 6. helyen végzett, megelőzve például Bősz Adriánt és Frittmannt is.
A pikáns az az eredménylistában, hogy Tibi Atya borát a Mátra Bacchus készíti, a versenyzők között viszont szerepel olyan kékfrankos rozé, amit ugyanők saját néven palackoznak. Nem ellenőriztük, de a két bor nagy eséllyel tök ugyanaz, csak más palackban – a listában viszont 4 helyezés választja el őket.
Hát ezt meg ki kóstolta?
Ez sajnos nem derül ki. A tesztelők névsorát firtató kérdésünkre ugyanis a hatóság a következőket válaszolta:
A kedveltségi vizsgálaton – hasonlóan a hivatal többi terméktesztjéhez – meghívott szakemberek (például egyetemi oktatók, kutatók; szakmai szervezetek, terméktanácsok képviselői; előállítók), a terméket kedvelő „laikusok”, valamint a NÉBIH adott termékért felelős területén dolgozó munkatársai vettek részt.
Páccs. Magyarul: a borokat olyan emberek tesztelték, akik egyébként is lehet, hogy leveszik őket a polcról ezekben az üzletekben. Véleményformálónak viszont nem biztos, hogy elfogadnának őket.
Mi ezzel a baj?
Az, hogy a NÉBIH hatóság, és mint ilyen, a tesztjeit a fogyasztók készpénznek veszik. A laborvizsgálatok természetesen hitelesek, ám a kiválasztás menete és a kedveltségi teszt lebonyolítása már messze nem tűnik ennyire szakmainak. Az eredményét viszont rengeteg sajtótermék átveszi, a fogyasztók pedig ez alapján tájékozódnak. És elhiszik, hogy a Frittmann rozé rossz, anélkül, hogy belegondolnának, hogy mi állhat a listák mögött.
Szóval veszélyes egy üzem a bortesztelés, pláne, ha hatóság vagy.
A kép forrása: Pixabay
