Minek a bornak ujjlenyomat?

Bor
Erre lehet jó a borok ujjlenyomata

A borok ujjlenyomata nem verte ki túlzottan a biztosítékot: az erről szóló híreket ki-ki – vérmérséklettől függően – hivatalosan, érthetetlenül vagy felháborodva tálalta, csak épp az nem derült ki belőlük, hogy mi értelme van ez egésznek.

A program lényege, hogy egy modern eljárás segítségével megalkotják a magyar borok eredetmintázati térképét, amely a borok származási helyét és összetételét mutatja – ezzel egyértelműen meg lehet állapítani, hogy tényleg az van-e a palackban, amit évekkel azelőtt a címkére írtak.

A nemboros sajtó természetesen az árát emelte ki, mivel a 4 milliárdos összegre könnyen rá lehet ugrani, hiszen tényleg elképesztően sok pénz, még akkor is, ha laikusoknak is egyértelmű: egy ilyen módszer természetszerűleg iszonyú drága.

A hivatalos szöveget lefordítva: a rendszer arra való, hogy egyetlen elemzéssel (56 paramétert egyszerre vizsgálva) pontosan meg lehet állapítani a borok kémiai összetételét és származási helyét  – még akár termőhelyen belül is, dűlőre lebontva, ha az adott talaj adatai szerepelnek a rendszerben. Ez a sajtóközlemények szerint a magyar borok hitelességét és így a piaci pozícióit erősíti. Sajnos azonban ez még a nagyon messzi távolban van.

A sajtótájékoztatón ugyanis kiderült, hogy bár a vizsgálatokat a magyar termelőknek egy évig ingyenesen biztosítják, éppen arra lenne szükség, hogy azokat a borokat vizsgálják, amelyeknek valóban kétes lehet a származása. Ezek pedig nem azok, amiket dűlőszelektált tételként hoznak forgalomba és a készítőjük önként és boldogan élne a lehetőséggel, hogy bizonyítsa: nem pancsolja a borait máshonnan származókkal.

Hitelesítésnek ugyan nagyon jó eszköz, de nem sokat számít, amíg pont azok nem használják, akik lebukhatnak vele.

Pedig a betyáros fantázianevű, de “származási hely: Európai Unió” feliratú borokkal tényleg baj van. Nem csak a minőségük – mérgezni talán nem fognak -, hanem az, hogy az Olasz- vagy Spanyolországból beszerzett borral a nagy kombinátok a magyar szőlőfelvásárlási árakat törik le. Márpedig ha a szőlőtermelők nem tudnak tisztességes árat kapni a szőlőért, akkor nem fognak jót termelni, rossz minőségű szőlőből pedig rossz bor készül. Vagy nagyon drága.

Márpedig szőlőtermeléssel rengetegen foglalkoznak az országban, a nagy felvásárlók pedig igenis visszaélnek a méretükkel és az erejükkel: a dömpingáron vásárolt import borok miatt zsarolási pozícióban vannak, hiszen szüretkor a termelők jobban rettegnek attól, hogy nem veszik meg tőlük a gyümölcsöt, minthogy ár alatt adják oda. A más országból származóval felütött magyar borokat pont a “borok ujjlenyomata”-vizsgálattal lehetne lebuktatni.

Mikor lesz kész? 

A  hírek szerint a rendszer több ütemben épül fel teljesen: a kutatás-fejlesztési rész 4 évig zajlik majd. Ennyi idő alatt gyűjtik össze tehát azokat az adatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy minden bor azonosítható legyen.

Dr. Kiss Eliza, a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt borágazati feladatokért felelős miniszteri biztosa ezekkel a számokkal világította meg a helyzetet:

A rendszer validálásához 3.000 bortételre van szükség, elsődlegesen a Tokaj, Villány, Szekszárd, Balaton, Eger és Somló régiókból, mely borok 3 alkalommal lesznek bevizsgálva, és így meghatározhatók a stabilan maradó paraméterek. Ez további kb. 9.000 mérést jelent.

A fejlesztők most azt várják, hogy a borászok maguk jelentkezzenek a rendszerbe, hogy az adatokkal feltölthessék az adatbázist. Ez a vizsgálat számukra egy évig biztosan ingyenes, hiszen az ehhez szükséges bort a NÉBIH-nek engedélyezére kötelezően leadott készletekből biztosítják – tehát még külön palackokat sem kell szállítaniuk a vizsgálatra.

Mire lesz jó? 

A vizsgálati módszert (aminek a neve Nukleáris Mágneses Rezonancia, NMR) a humán diagnosztikában régóta használják, élelmiszerekre 10 éve kezdték alkalmazni – először gyümölcsleveken. A mézes adatbázis már 8000 adatot tartalmaz, boroknál pedig a legkézenfekvőbb példa majd a muzeális, átpalackozáson áteső aszúk hitelesítése lesz- ám ez valljuk be, nagyon kis szelete a piacnak.

Az ötlet tehát nagyon jó és valóban hasznos lenne, de a valódi értelme akkor mutatkozna meg, ha kötelezően bevezetnék minden magyar borra.

A szerzőről


A kóstolás önismereti folyamat: nekem útközben derült ki, hogy igen költséges az ízlésem. Kényszeres vonzódást érzek az apró, fura dolgokhoz, a mezőgazdasági gépekhez (csak annyit mondok: terpesztraktor) és az erdőkhöz. A bor és a kaja szenvedély, a konyha kikapcsolódás. És MINDENBE teszek babérlevelet!