Nem kell ünnepelni, csak szeretni – Bujdosó Cirkáló 2016, Balatonlelle

Bujdosó Cirkáló 2016, Dél-Balaton

A Bujdosó Cirkáló rizling a javából: a pincészet középmezőnyében, a “hajós borok” sorozatban feszít. Olasz és rajnai házasítás  – dél-balatoni viszonylatban tehát kötelező kör. (Az olaszrizling miatt mindenképpen, de akinek van rajnaija arrafelé, az biztos, hogy büszkén mutogatja azt is.)

A Dél-Balatont pont azért lehet annyira szeretni, mert nem akar magamutogató lenni: az innen származó jó borok nem izmoznak nagy savakkal vagy drabális testtel, hanem azon túl, hogy szépek, még inni is könnyű őket. Akkor is, ha ún. “nagy” bornak szánják a tételt.
A Bujdosó pincészet borsorozatai között már rendet vágtunk egyszer: a Cirkáló tehát az erős középkategóriába tartozik náluk. (Bennfentes pletyka: az olasz-rajnai házasítást a saját hajójukról, a Pannóniáról szerették volna elnevezni, de a NÉBIH visszadobta az ötletet, mondván, hogy a Pannon Borrégióra megtévesztésig hasonlít a név, ezért zavart fog kelteni. Hátőőő… Inkább lett Cirkáló, mint vitorlásosztály.)

Pont jó

Az illata kedves, fehér virágos (rezedás, hehe – ezt mindig szeretettel sütjük el az olaszrizling kapcsán, hiszen ezzel tanítják – mintha bárki is tudná, hogy milyen illata van a rezedának). A nagyon jó fiatal rajnaik illatától is mindig egy tavaszi rétre képzeljük magunkat – a Cirkáló illatától pl. maxiruhában szökdécselve, ahogy a reklámokban szokták).
Az íze ugyanilyen kedves és kerek: kemény húsú sárgabarackos, amit addig tudsz enni, amíg meg nem fájdul a hasad. A kerekség annak is köszönhető, hogy egy icipici része (10%) volt hordóban, sőt, még a seprőt is kevergették benne egy fél évig – de ez nem fog érdekelni, amikor iszod, csak örülsz neki.

Bónusz: a dűlőt, ahol termett, úgy hívják, hogy Csirip-tető: hát lehet nem szeretni?
Ezt se fröccsözd el: a filigrán illatoknak és a hordós érzetnek nem fog jót tenni, ha szétcsapod őket a szénsavval.

A Bujdosó Cirkáló 2016-os évjárata egy jó bor és pont. Ilyenből van a legkevesebb, vagy legalábbis ezeket keressük mindenhol, hogy aztán egy új, nagy élmény kiüsse őket a nyeregből. Pedig ezek azok, amik miatt az egész világ nyaggat minket, hogy mit kell inni, ha a társaság nem WSET-diplomás, de borszerető és nem akarja a gatyáját otthagyni a pénztárnál (a pincészet webshopjában 1900 Ft egy palack). Hát ezt ni.

8.4
harmónia 8.8
komplexitás 8.3
egyediség 8.1
hosszúság 8
ízek&aromák 8.6
Ezzel kell nyaralni

Ezt nem fesztiválokon nyakalod, de nem is ebből csinálod az első délutáni fröccsöt (11-kor) a nagy bulizós nyaralások alatt, hanem felcihelődsz a partról, lezuhanyzol, felveszed a szép ruhádat és átsétálsz a platánok között és rendelsz valami finomat. Minden este ugyanazt.

  • könnyű
  • teste is van
  • bájos
  • jön egy díva, ami lesöpri

A szerzőről


A kóstolás önismereti folyamat: nekem útközben derült ki, hogy igen költséges az ízlésem. Kényszeres vonzódást érzek az apró, fura dolgokhoz, a mezőgazdasági gépekhez (csak annyit mondok: terpesztraktor) és az erdőkhöz. A bor és a kaja szenvedély, a konyha kikapcsolódás. És MINDENBE teszek babérlevelet!