Hogy-hogy nem, vannak olyan magyar borgyűjtők, akik nem győznek foglalkozni az idős borokból álló kollekciójukkal. Erre mondanánk csuklóból, hogy first world problem a javából, de ha belegondolunk, ez igenis lehet nyűg: egy étteremlánc vagy tanácsadó cég bevásárolt korábban nagy presztízsű borokból, amik valahogy ott ragadtak a pincében. Hogy megállapítsák, mi belőle a kincs és mi a kuka, két lehetőség van: összetrombitálják a haverokat, és kipukkantják őket, de két karton felett ez teljesíthetetlen és menthetetlenül meccsnézésbe/youtube-diszkóba fullad, bármekkora is legyen a huzata a társaságnak. Vagy felkérnek egy olyan bandát erre, akik tisztességgel végignézik a borokat, és csak aztán kezdenek youtube-diszkózni.

Nos, mi egy utóbbiban vettünk részt: 7 borszakíró/kereskedő és 11* bor leosztásban, 1999-től 2006-ig. (Nyilván borban.) A kérdés a szokottnál egyszerűbb volt: eladhatóak vagy elajándékozhatóak még ezek a borok jó szívvel? Még egyszerűbben: finom vagy nem finom?

SPOILER – (ha türelmetlen vagy, jelöld ki, hogy lásd!)
Sokkal több a finom, mint amire számítottunk! De tényleg, elképesztő volt, hogy a 11 ilyen idős magyar borból 7 még ereje teljében van, azaz nemcsak iható, hanem tényleg maradandó élményt nyújt. Sajnos vagy nem sajnos, de bevallottuk egymásnak, hogy finnyogva érkeztünk meg a kóstolóra: “szétesett, öreg löttyök, de egye fene, legalább hamar túlleszünk rajta.” Ehhez képest nem győztük visszakóstolni a javát. 

A mezőny:

Amire azonnal csapj le, ha meglátod és még nyugodtan gyönyörködhetsz benne min. 3 évig: 
Jekl Merlot 2003, Villány:  “Elfelejtettem, hogy most kóstolnunk kell!” Bárhogy forgatod, mindene szép. Elsőre édes, aztán fűszeres, aztán vibrál és még az utóíze is hosszú – megcsinálja, amit meg kell: ezt nem lehet szebben magyarázni.
Jekl Cabernet Sauvignon 2003, Villány: a reveláció erejével érted meg, hogy miért akarnak a magyar borászok a cabernet sauvignonnal szerencsétlenkedni.
La Vida Cabernet Sauvignon 2003, Szekszárd: tökéletesen összeért, mint egy nagyasszony. Nem akarsz róla beszélni, mert túlságosan lefoglal. Friss, elegáns, magabiztos. Nagy élmény kóstolni!

Amit most azonnal igyál meg, ha megkapod: 
Tiffán Elysium 2006 (merlot), Villány – nagyot kell hozzá főzni (lehetőleg olyan állatot, aminek szarva vagy agyara van), úgy még nagy élményt nyújthat, de fárad.
Gere Merlot Válogatás 2005, Villány  – szépen öregszik, de már itt-ott megereszkedett. A 14,5 v/v alkohol már az illatában is érezhető, de még van benne egy csomó fűszer. Most kell kiélvezni!
La Vida Merlot 2003, Szekszárd – van már jónéhány házsártosabb vonása, de még így is 10 percet beszéltünk róla. Ne önmagában igyuk, étel mellett nagyot mehet!
La Vida Kékfrankos 2003, Szekszárd – a kékfrankos 13(!) éve még nem az volt, amit ma értünk és szeretünk alatta – ezen kell átlátni.
Tiffán Cabernet Sauvignon 2000, Villány

Amit önts ki inkább, ha csak a szépre akarsz emlékezni: 
Konyári Sessio (merlot) 2003, Balatonboglár
Bock Capella cuvée (cab. sauvignon-cab. franc) 2000, Villány
Gere&Weninger Phoenix 1999, Villány

* igazából 12, de egy tétel sajnos dugós volt –  csodálkoztunk, hogy csak egy. Ezt kivettük a sorból, hiszen itt a tényleg a dugó fertőzöttségében volt a bibi, nem a borban. A dugósságot a legkönnyebben úgy tudod beazonosítani, hogy ha a pohárba szagolsz, a bornak vagy ázott kartonpapír-illata van vagy egyáltalán nincs neki. Ha nagyobb a baj, az ízében ugyanez jelenik meg, de a lényeg, hogy egy másik palackot kibontva teljesen mást éreznél ugyanabban a borban. Ez soha nem a borász hibája! Sőt, ha jobb helyen vetted, kérdés nélkül visszaveszik a visszadugózott palackot.