A határon túli borok nem egyszerűen külföldi borok, hanem azoknál valahogy egzotikusabbak. Az őrvidéki, felvidéki, délvidéki boroknak mind megvan az az izgalmas stichje, hogy magyarnak tekintjük őket, pedig a határon kívül születnek és legyenek a borvidékek és a pincék bármilyen közel Budapesthez, mégis ritkán kóstoljuk őket. Gyors közvéleménykutatás után kiderült: sokkal ritkábban, mint akár a francia, spanyol, olasz, de még a dél-afrikai vagy új-zélandi tesóikat.

Pedig az adottságok a legtöbb helyen nemcsak kiválóak, de különlegesek is: lásd Bott Frigyes vagy Balla Géza sztárságát vagy a Strekov zajos nemzetközi sikerét. Bár a legtöbben nemzetközi fajtákkal is dolgoznak, a helyi szőlőfajtákra érdemes inkább kattanni (lásd feketeleányka, Vranac és társaik), ezek közül több ugyanis a mai Magyarország terültén is gyakori volt – aztán jött a filoxéravész és elmosta őket.

Hol keresd, ha nem helyben? 

Most csütörtökön (augusztus 3-án) 10 borászat borait kóstoljuk együtt a Stefánia Palota Sziszi-kertjében, árnyas fák és lugasok alatt. A kiállítók között ott lesznek a hatuma*-sztárok és olyan, kevésbé ismert pincészetek, akiknek a boraival nagyon nagyot lehet dicsekedni a borszerető társaságokban.

A névsor impozáns: Bott Frigyes, Château Rúbaň, Cramele Recas, Pivnica Csernus Pincészet, DiBonis, Kasnyik Családi Pincészet Kürt – Strekov, Lingó Pince, Mátyás Családi pincészet – Rodinné vinárstvo, MeCaBu s.r.o, Osztrák Bor-Ászok Webáruház \ Austrianwines

A kóstoló részleteit a Facebook-eventen találjátok. Találkozzunk csütörtökön!

*hatuma: rettenetes hivatali szleng a határon túli magyar kifejezésre, amitől napokig hüledeztünk, amikor először meghallottuk, azóta pedig nem tudunk szabadulni tőle. Annyira borzasztó, hogy már jó.