Pántlika Cabernet Sauvignon 2013, Balaton-felvidék, Dörgicse – így hangzik a teljes, hivatalos neve annak a vörösbornak, amit a saját előítéleteink miatt még mindig félve vettünk elő a kamrából. A cabernet sauvignon-hoz (pláne, ha magyar) még mindig túlságosan süt a nap – de szerencsére nem lett igazunk.

A Cabernet Sauvignon az a nagy, nemzetközi fajta, amiről itthon kóstolatlanul is meglehetősen sarkos kijelentéseket szoktunk tenni. Hol azt állítjuk, hogy –  néhány kivételes dűlőtől eltekintve – nincs olyan szeglete az országnak, ahol rendesen beérne; hol azt, hogy ezzel tudjuk összehasonlítani, hogy mit is tud a Kárpát-medence borban: de igazságosak nem szoktunk lenni vele.
Pedig nem véletlen, hogy ennyire elterjedt a világban és hogy ennyire nehezen vetkőzik le azok borvidékek, ahol egy csomó más jobb is terem: olyan, mint tornacipőben a Converse. Mindennek az alapja, aminél van sokkal jobb, az emberiség nagy részének baromi kényelmetlen, annyi verziója van, hogy csak a cab.sauv. (ejtsd: kabszav) -bolondok képesek számon tartani – de addig küzdesz, amíg nem lesz egy hozzád illő a gardróbodban belőle.

Mit tud a bor? 

A Pántlika Cabernet szinte minden olyat, amit reméltünk tőle. Először is érett: nem kell nyeldekelni a hordót, a reszelős tannint, de még a savakat sem – a fajta cégérét, a fűszerpaprikát annál inkább. Igen, még csak az illatáról beszélünk. Mismásolhatnánk még gyümölcsökről, de minek, ha egyszer tömény, frissen őrölt, heruéka-érzetű fűszerpaprika-illata van.
Az íze pedig könnyed, gyümölcsös, ( ld. fűszeres, de frissítően), tehát nem nehezít el vagy taglóz le: egyszerűen így képzelsz el egy vörösbort, amikor jó kedvedben innád. Felsorolhatnánk egy kosárnyi bordó-piros gyümölcsöt a vékony héjú meggytől a harsogós ringóig: a lényeg, hogy nincs benne túlzott hordó, nincs benne nehézség, nincs benne semmi olyan, amit magyarázni kéne – csak az a fűszer és risza, ami miatt az egész világ odavan érte.
Éppen ez a feszesség az, ami olyan nehéz eltalálni: minden szépségét, teljességét mutatja, de nem hoz zavarba. Nem hisztizik, nem rúgkapál, nem érzed magad pedofilnak attól, hogy az elsődleges jegyeit dicséred és nem gondolkodsz azon, hogy milyen lesz néhány év múlva: a dörgicsei kabszav a leggyümölcsösebb  és -tündöklőbb ízeit mutatja.
A Pántlika cabernet sauvignon nem az a bor, amit elsüllyesztünk a “jó sokáig őrizgetnénk”-sarokba, hanem örülünk annak, hogy ilyen is lehet.