A neve pedig a Vezúv által elpusztított romváros leghíresebb épülete után Villa dei Misteri. A szőlőtőkék ott nőnek az ókori villák egykori kertjeiben, a szőlőt pedig – ha minden igaz, ha nem is a helyszínen, de nagyon közel dolgozzák fel. Egyetlen baj van vele:  a palackára úgy 100 euró és elég sokat kell kutatni utána – a helyiek szerint viszont nem véletlen, hogy sehol nem lehet egy pohárral megkóstolni belőle: ugyanis nem lenne ember, aki utána fizetne érte, pláne ennyit.

Hogyan nő szőlő egy múzeumban? 

Pompei területén a mai napig folynak kutatások: a szőlő felélesztésének ötlete a ’70-es évekre nyúlik vissza, de az első tőkéket csak a ’90-es évek közepén telepítették, akkor még csak 200 négyzetméteren. Természetesen a kornak megfelelő fajtákat és művelési módokat igyekeznek használni – már amennyire ez lehetséges. Összesen 8, olyan őshonos szőlőfajtát telepítettek, amelyek az ókori szövegekben is említenek. Természetesen komoly botanikai és régészeti kutatásokat folytattak, hogy megismerjék és reprodukálják azokat az eljárásokat a támrendszertől kezdve a metszésen át a feldolgozásig, amelyeket eredetileg is használhattak Pompei borászai, mielőtt i.sz. 79-ben kitört a Vezúv és elpusztította a várost.
Mára körülbelül összesen másfél hektáron nő szőlő a villák kertjeiben – a legtöbb helyre ottjártunkkor csak bekukucskálni lehetett, pedig a szüret már lezajlott, azaz nem volt szőlő a tőkéken, amiket a látogatók lerabolhattak volna. Az ültetvényeket és a bort a Mastroberardino család kezeli.

A háttérben a Vezúv, ami mindenről tehet

Milyen a bor?
A most kapható 2006-os Villa dei Misteri összetétele 90% Piedirosso és 10% Sciascinoso. Hosszú héjon áztatás után 12 hónapot francia hordóban, további 5 évet pedig palackban érlelték.  A kóstolási jegyzete elég semmitmondó: nagyjából az összes vörösbort le lehetne írni ezekkel a szavakkal, bár az ásványosságot látatlanban elhisszük.
Hogy miért nem küzdöttünk addig, amíg személyesen is meg tudjuk kóstolni: mert a helyszínen elérhetetlen és minden nyomozás arra mutatott, hogy sehol nem poharazzák, azaz nincs olyan helyi étterem vagy borbár, ahol meg lehetne kóstolni. Ráadásul összehaverkodtunk a környék egyik legjobb borboltjának tulajdonosával, aki elárulta, hogy miért: szerinte sajnos olyan rossz, hogy nincs ember, aki kóstolás után is kifizetne érte közel 100 eurót.

Neten találtunk belőle 80 eurós palackot is, de a szállítással együtt nagyjából ugyanott tartunk: ezért az árért inkább választunk 3-4 olyan bort, amiknek ugyan nincsenek ókori vonatkozásai, de a vulkán lábáról származnak és tényleg finomak.
Szóval helyi jellegzetesség ide vagy oda, a Villa dei Misteri-t kihagytuk. Persze ha legközelebb Pompei-ben járunk és valahol találunk egy nyitott palackot, biztos, hogy egy vulkánkitörés sem tart majd vissza attól, hogy megkóstoljuk!