Rajnai kezdődő náthára: Nagy Gábor Rajnai Rizling, 2015

Nagy Gábor és Társa Kispincészet – a nevet tuti, hogy csak a vicces ellentét kedvéért adták, de akkor is megvettek minket. Nagy Gábor az egyik bujkáló főszereplője a Velencei-tó környéki borvidéknek, akit régóta próbálunk kicibálni Pázmándról és elhívni budapesti kóstolókra, de nem megy – ám a környéket elnézve ez teljesen érthető is.
Amikor Etyek-Budáról beszélünk, még mindig mindenki Etyeket érti alatta, pedig Pázmánd, Nadap, Vál és a többi (Budapesttől 35-40 percnyi autózásra, azaz rosszabb reggeleken egy Sasadi út-Deák térnyire)  lévő Velencei-tó környéki lanka egyre több olyan pincét tud felmutatni, amik mind-mind megérnek egy misét.   

A pincészet boraira pár nyárral ezelőtt az első Zen, azaz zengője idején csavarodtunk rá, éppen ideje volt már megkóstolni Nagy Gábor 2015-ös Rajnai Rizlingjét. A fűtésszezon beköszöntéig azért vártunk vele, mert a címkén 14% alkohol szerepel, ez pedig nagyon kevés rajnainak szokott jól állni – kánikulában meg végképp. Pedig ezzel a fajtával úgy vagyunk, mint a pezsgővel – gyakorlatilag reggeltől estig jöhet. Ha jó. Ha nem, akkor mélyen fel tudunk háborodni rajta.

Ezen a rajnain szerencsére nagyon kell keresni a háborognivalót:

nagygaborrajnaiaz illatából dőlnek a barackok, pardon, nektarinok és a mezei virágok. Tömény, húsos illat, amitől egy méhecske is azonnal betépne, nemhogy egy hirtelen lehűlő estéktől letaglózott rajnai-fan. Az ízében megmaradnak a húsos, szürcsölős gyümölcsök, de még a húsosabb virágszirmok édességét és roppanását is bele tudjuk haluzni. A címkén olvasott alkohol pedig csak testet ad, de nem lóg ki belőle sehol: nem éget, csak melenget.

Az egyetlen furcsaság a korty végén jelentkező pici kesernyésség, amivel bőven ki lehet békülni – sokan kifejezetten szeretik az ilyet. Nem is a kesernye benne a furcsa, hanem a disszonancia: mint amikor valaki egy icipicit kancsal. Van, akit ez taszít, van, aki viszont azonnal és visszavonhatatlanul szerelmes lesz tőle. Az utóízben nem is marad meg, vagy csak épp annyira, hogy izgalmas legyen a következő korty is – mindenesetre rögvest el lehet kezdeni álmodozni ettől a kesernyétől arról, hogy milyen lenne ez a rajnai nem egy, hanem mondjuk 6 évesen. És lehet, hogy borzongatóan jó: parancsoló, petrolos, pasis. Az ígéret megvan benne, de a mostani tökéletesen érett állapota miatt ugyanígy elképzelhető, hogy sajnos lógós pocakot ereszt.

7.5
Harmónia 7.2
Komplexitás 7.9
Egyediség 7
Hosszúság 6.7
Ízek & aromák 8.5
Melankólikus

Csámcsogós, gazdag és gyümölcsös. A fajta filigránsága hiányzik belőle, cserébe nagy, lusta kortyokban lehet inni. Még az is jól áll neki, ha egy kicsit melegszik a pohárban, de ne zöldsaláta mellé kínáljuk, minimum valami komolyabb hal kell hozzá. Már ha nem alakul éppen úgy, hogy ez lesz önmagában a vacsora.

  • Viszonylag ismeretlen pincészet
  • Komoly, őszi fehérbor
  • Ételhez jól párosítható
  • Nehezen elérhető
  • Hiányzik a fajta filigránsága
  • Valószínűleg nem érlelhető sokáig

A szerzőről


A kóstolás önismereti folyamat: nekem útközben derült ki, hogy igen költséges az ízlésem. Kényszeres vonzódást érzek az apró, fura dolgokhoz, a mezőgazdasági gépekhez (csak annyit mondok: terpesztraktor) és az erdőkhöz. A bor és a kaja szenvedély, a konyha kikapcsolódás. És MINDENBE teszek babérlevelet!