Új fiú a terepen – Sárospatak, 2016

Sárospatak bor 2016

Sárospatak Tokaj-Hegyalja, de legalábbis a borvidék északi részének leghíresebb városa. Legalábbis hisszük mi, Tokaj-bubusok.
Erre fel a Sárospataki Borterasz Egyesület egyik alapító tagjának, a Tokaj Portius pincészet tulajdonosa olyan sztorival kezdett az évjárat-bemutatójukon, hogy összeszorult szívvel röhögtünk:

A minap láttam egy ingatlanhirdetést a környéken. Gyönyörű ház Sárospatak belvárosában, mesés fekvéssel, a turisztikai központtól nem messze. Az adatok után, idézem: a Tokaj-hegyaljai borvidék közelében (25 km.)

Hörcsik Richárd nem véletlenül kapott ettől mélyütést: Sárospatak a leghíresebb borvidékünk igencsak szerves része, úgy nagyjából 800-850 éve. Csak ezt a legutóbbi 30-ban valahogy elfelejtették az emberek. Persze erről Sárospatak is tehet, de nem annyit, mint amennyit büntetik érte.

Most viszont a helyi borászatok vettek egy nagy levegőt és kidüllesztették a mellüket: megalakították a Sárospataki Borterasz Egyesületet és az eddig csak önkormányzati megrendelésre elkészített, repi célokra szánt bor után piacra is léptek a közös Sárospatak borral.

A Mád, a Tállya, a Tarcal, az Olaszliszka (bennfentes poén: Nyékládháza*) után már senki nem lepődik meg, ha egy település pincéi közösen készítenek egy bort, amivel saját magukat szeretnék bemutatni – ebbe a sorba jól illene a Sárospatak. De úgy tűnik, egyelőre nem kapták el igazán a fonalat.
A borba minden alapító tag nagy lelkesedéssel a legszebb tételéből adott be: kinek mije volt az éppen. Így annyit lehet róla tudni, hogy a szívükön kívül 87% furmint, 13% hárslevelű, aminek a 20%-a másod- és harmadtöltésű, különféle hordókban érett 6 hónapig.

Ok, megígérem, hogy szeretni fogom, de mondd már, hogy milyen?

Egy elég magas savérzetű tokaji száraz bor, ami annyiféle egyszerre, hogy még az agyunkban sem áll össze, nemhogy a szánkban. Gyönyörű és izgalmas az illata: az ennyiféle furmint és az ennyiféle hárs ad egy körtés-virágos-nektáros-fűszeres összhangot, amiről ha ütnének, sem tudnánk többet mondani egy vakteszten, csak csalinkáznánk össze-vissza a hordókról és a termőhelyről hadoválva. Kristálytiszta, azaz szóba sem kerülhet az illata kapcsán fülledtség, fáradtság, bizonytalanság.

Az íze viszont már kevésbé egyértelmű: a frissességen és a gyümölcsösségen túl van a savai valahogy nem akarnak összeállni. Hol élesnek érezzük, hol csak soknak: itt lebuknak, hogy a 16-os tokaji évjárat a savakról fog szólni, azon belül is arról, hogy ki hogyan tudta őket a helyén kezelni. A Sárospatakban sokan, nagyon sokféleképpen, és ezt mind-mind külön érezni rajta. A borászoknak és a borszeretőknek is igazi tanulóbor: minden, de minden benne van, amit a nagykönyv és a termőhely előír. A következő években már nem akarnak majd mindent megmutatni, csak a legszebb részeket.

*Nyékládháza: Semmi köze Tokajhoz. Nyékládháza a Bükki borvidék része, és ilyen néven Borbély Roland a Gallay Pincészet színeiben készít elképesztően jó bort zenitből. Magunk között 2014 legpunkabb bornevének hirdettük ki.

 

8.2
Harmónia 8
Komplexitás 8.2
egyediség 7.9
ízek&aromák 8.7
hosszúság 8.2
Lelkes

Gonosz a jelző, de muszáj: ezen a boron tényleg érezni, hogy sokan készítették. Pedig az összetettség szép is benne, csak még nehezen megfejthető. Házi feladatnak írjuk fel ezt az évjáratot fél évente újrakóstolni, mert rengeteget fejlődhet, az újabbakat perig körömrágva várjuk!

  • településbor
  • már a sztoriért is szereted
  • tokaji alapbor, annak minden jóságával
  • túl sokat mutat
  • a dizájnon még dolgozni kell

A szerzőről


A kóstolás önismereti folyamat: nekem útközben derült ki, hogy igen költséges az ízlésem. Kényszeres vonzódást érzek az apró, fura dolgokhoz, a mezőgazdasági gépekhez (csak annyit mondok: terpesztraktor) és az erdőkhöz. A bor és a kaja szenvedély, a konyha kikapcsolódás. És MINDENBE teszek babérlevelet!