Magyarország legismertebb és legmegosztóbb itala az Unicum: valamilyen viszonya mindenkinek van hozzá, ha elmúlt 16. Az eredetin kívül pár évente megpróbál tekerni egyet a Zwack család a titkos recepten: most éppen az Unicum Riserva a legújabb dobás, amivel meg lehet örvendeztetni a keserűlikőr-rajongókat.
Az Unicum Riserva alapja a “sima”, tehát az eredeti Unicum, ám amíg a hagyományos likőr minimum 8 hónapot tölt nagyhordóban, a Riservának szánt részt még minimum 3 hónapra aszúshordókban érlelik és 1%-nyi 6 puttonyos aszúval házasítják. Az eredmény pedig igencsak meglepő: a hordó és az icipicinek hangzó aszúrész sokkal édesebb és lekerekedettebb italt ad. A megszokott keserűséget lelágyítja a kisméretű (hagyományosan 136 literes) hordó, az aszú botrytises-izgalmas illata pedig kifejezetten érezhető még a több, mint 40, kikóstolhatatlan gyógyfű mellett is.
Adja magát a kérdés, hogy miért kell a tokaji aszút ilyesmire elpacsálni: mivel a Zwack család, egész pontosan Izabella kezében van a tokaji Dobogó pincészet is, ezért arra jutottak, hogy a két hungarikumot megpróbálják a lehető legelegánsabb módon összehozni. Az eredmény az Unicumnak mindenképpen jót tett.
További szentségtörés
A fogyasztói visszajelzések miatt a Zwack azt ajánlja, hogy az Unicum Riservát töltsük jégre – így egy kicsit hígul, de ez éppen hogy jót tesz neki és még jobban kiemeli az ízek összetettségét. A kóstolón, ahol főként borszakírók vettek részt, mi mindkét formában kipróbáltuk: eleinte tényleg jót tesz neki a jég, de ahogy olvadnak a kockák, az ízek is kezdenek darabokra esni. Jég nélkül viszont jobban el lehet vele játszani: kávé és tömény csokoládés desszertek receptjeiről kezdtünk vitatkozni. Az ételpárosítás viszont veszélyes: a magas alkoholtartalom és az erőteljes íz miatt inkább digestive-nek jobb fogyasztani.
A Riservából nem készül többféle kiszerelés, nem lesz belőle zsebméret: csak 0,7 literes luxuspalackba töltik, ami jól mutat a nemzetközi bárpolcokon is. A felkapott magyar koktélbárok bartenderei például már előszeretettel játszanak vele. Egyébként sem lesz sok gondjuk az értékesítéssel: az elsőként elkészült 3500 liter februárban került piacra, de már el is fogyott. És mivel ezt – ahogy Szittnyai Zalán, a Zwack borszakértője imádnivalóan fogalmazta – “nem gyártják, hanem készül”, várni kell a következő adagra, hiszen aszúshordókat sem lehet korlátlan mennyiségben leakasztani, utána pedig jön még az a bizonyos legalább 3 hónap. Közértek polcain soha ne keressük: csak a márkaboltban és a topéttermekben-bárokban lehet majd kapni.
A hordó, ami nem fért ki az ajtón
A Riservának szánt Unicumot abból a hordóból veszik el, amire a legbüszkébbek a Soroksári úti érlelőpincében: ez 17000 literes és idén éppen 80 éves. Ezen az egyen kívül az összes eredeti hordójuk megsemmisült a II. világháború idején, mert először a német, majd a szovjet katonák dúlták fel a pincét: a hordók remek keményfából vannak, tehát – nyilván kiürítés után – elhordták őket, hogy pontonhidakat építsenek belőlük a Dunán. Ez az egy a cég legendáriuma szerint azért menekült meg, mert nem fért ki a pince ajtaján.
A gyönyörű matuzsálem egyébként bárki számára megcsodálható a vezetett gyárlátogató túrák alatt.