Ahová lősz, ott virág terem

Nem tudtad, hogy létezik, de azonnal kell: komposztálható biolövedék. 

Hiába pacifista az ember az utolsó leheletéig, ha aztán lesz két kisfia: egyszer csak észrevétlenül beszivárognak a fegyverek nemhogy az életébe, de még a lakásába is. Persze próbál fékezni: fából legyen, parafadugót lőjön ki… aztán a purdék nőnek és már csak arra képes, hogy a szivacslövedékeknél húzza meg a határt.
Aztán eljön a perc, hogy a határt ledöntik az ellenek és megjelenik a háztartásban egy akkora tank, mint a fél autónk, ami azon kívül, hogy nagyon menő és hetekig eufóriában tartja a család nagyját, lőni is képes. Méghozzá 6mm-es kaliberű műanyag golyókat.
Mivel a harci eszköz szigorúan zsebpénzből vétetett, a legeslegutolsó kéteségbeesett érvem az volt ellene – már a boltban -, hogy gondolják végig, ezzel mennyi megspórolt szívószál üdvössége megy majd a levesbe. (Igen, a gyerekek sokkal fogékonyabbak a környezetvédelemre, mint a felnőttek: az enyémek 3 nap alatt tették magukévá a műanyagmentes július eszméjét, már tavaly. Értik, látják és normális határokon belül csuklóból megy nekik – jobban, mint nekem.)
Szóval elkezdtem kapálózni, hogy hahó, ezzel egy óra alatt fognak kilőni mondjuk 80-100, icipici, összeszedhetetlen, egyszer használatos műanyag golyót, hát mit fognak szólni ehhez a tengeri teknősök? Már éreztem, hogy nyeregben vagyok, mert tényleg megtorpantak, amikor az eladó rám nézett és közölte:

van ám belőle bio is!

Hangosan felröhögtem, de ő rezzenéstelen arccal vette le a polcról a 2000 darabos csomagot: nyilván másfélszer annyiba kerül, mint a rendes, de 3 hét alatt lebomlik és műtrágya lesz belőle! Nem kell mondanom, hogy a tank sorsa ezzel eldöntetett.
Persze annyira nem vagyok biomama, hogy annak is utánanézzek, hogy konkrétan milyen összetevőkre bomlik a biolövedék, de nagyon remélem, hogy létezik még sok ilyen a piacon – az általam prüszkölősen gyűlölt -paintball/airsoft/stb. fegyverekhez is. (Ld: nem zavar, hogy vannak, amíg a négy fal között csinálják…)
Ennél már csak tényleg az lenne a szebb, ha mag lenne a közepükben, és ahová lő a tank, ott pár hét múlva virág, fűszer vagy mondjuk karfiol nőne!

A szerzőről


A kóstolás önismereti folyamat: nekem útközben derült ki, hogy igen költséges az ízlésem. Kényszeres vonzódást érzek az apró, fura dolgokhoz, a mezőgazdasági gépekhez (csak annyit mondok: terpesztraktor) és az erdőkhöz. A bor és a kaja szenvedély, a konyha kikapcsolódás. És MINDENBE teszek babérlevelet!