Jól láttad: igazi emberek, azaz hivatásos madárijesztők hessegetik a galambokat a Szeged melletti napraforgóföldeken. Az erről szóló cikk a Magyar Nemzet hétvégi magazinjában jelent meg és alaposan összeszorult a gyomrunk, miközben olvastuk.

A madárijesztők képzésére még tanfolyamot is tart a cég, ők pedig napi 10 órát töltenek a semmi közepén, kb. 1000 forintos órabérért, hogy a galambok ne egyék ki a csírázó magokat a vetésből.

A szakemberek szerint nem azért alkalmaznak erre élő munkaerőt, mert az emberek olcsóbbak, mint a hangszórók vagy a spéci vetőmagkeverék, hanem azért, mert a galambok mindent megszoknak és a puskalövésen kívül nem riasztja el őket semmi. Igaz, vadászból kevés van a földeken: a madárijesztők nagy része csúzlival dolgozik.
A szőlőkben a nyár végére összeálló és hatalmas károkat okozó seregélyfelhők ellen sólymot, ragadozómadár-hangot utánzó hangszórókat és szintén puskás embert szoktak bevetni, de hogy ilyen nagyságrendben, ilyen lélekölő feladatra szerződtetnének napszámosokat, még nem hallottunk.

Elhisszük, hogy a galambok annyira pofátlanok, hogy nincs ellenük más fegyver, de ezt a sorsot akkor sem kívánjuk senkinek.

A képünk illusztráció, forrás: Pixabay.