Itthon is kinyírja a kabóca a bioborokat?

Az aranyszínű sárgaság terjesztője, az amerikai szőlőkabóca

A kabócával, pontosabban az amerikai szőlőkabócával (Scaphoideus titanus) nem az a baj, hogy a szőlőt eszi, hanem az aranyszínű sárgaság nevű fitoplazmát terjeszti, ami lassan, de biztosan elpusztítja a fertőzött tőkét.

Aki nem annyira borbubus, hogy a szőlőművelés is érdekelje, az eddig a kabócát csak úgy ismerte, mint a tengerpartokon, brutális hangerővel ciripelő rovarokat.  Tavaly és idén viszont bekerült a rémhírekbe:  2006-ban találták meg először Magyarországon (mármint magát a kabócát,  Zalában, a fertőzés csak 2013-ban jelentkezett), és olyan ütemben kezdett terjedni, hogy tavaly a Badacsonyra már zárlatot rendeltek el. Ez laikusként borzasztóan hangzik, pedig csak azt jelenti, hogy ott  – továbbá Zalában, Sopronban, és az összes oltványtermesztőnél – kötelező ellene védekezni, azaz rovarölővel kell permetezni a szőlőt, akkor is, ha nem akarod. Ha nem teszed, akkor megbüntetnek.

Mi köze ennek a bioborokhoz?

Nagyon is sok. A bioművelés ugyanis azt jelenti, hogy csak meghatározott szerekkel lehet védeni a szőlőt. Durva rovarölőkkel például nem. Az aranyszínű sárgaság viszont tényleg ronda egy dolog: ha egy tőke megbetegszik, akkor lassú halálra van ítélve. Néhány év alatt leépül, kevesebbet és lassabban terem, majd elpusztul – kb. az történik vele, mint az emberekkel a demencia esetében.  A fertőzött tőkét gyógyítani nem lehet: gyökerestül ki kell vágni és elégetni a maradványokat.
Ha valaki bioművelést folytat, akkor nem használhatja az elterjedt kabóca elleni permetezőszereket, mert elveszíti a minősítését. Ha nem permetez kabóca ellen,  nagyon komolyan szankcionálják, hiszen az egész környék szőlőállományát veszélyezteti.

Lett megoldás itthon 

Varga Máténak, a Varga Pincészet szőlészeti ágazatvezetőjének a biotermelés a szakterülete, ebből diplomázott és szaktanácsokat ad azoknak, akik bioművelésre adnák a fejüket. Ő válaszolt türelmesen a kérdéseinkre:

A NÉBIH szerencsére gyorsított eljárásban engedélyezte két szer használatát a bioművelésben is, ezért a hazai termelők nem járnak úgy, mint a szlovén bioborászok, akik néhány éve mind tönkrementek éppen emiatt a probléma miatt, amikor megjelent náluk a fertőzés. Ezekkel megoldható a rovarirtás, anélkül, hogy elveszítenék a bio minősítést.
Fontos tudni, hogy az ezekről a tőkékről szüretelt bornak semmiféle egészségügyi kockázata nincs: a borban nem jelenik meg, csak egyszerűen kevesebbet és rosszabbul, alacsonyabb mustfokkal terem.

(A gyorsított eljárás természetesen nem azt jelenti, hogy ne tesztelték volna ezek a szereket eléggé, csak gyorsabban kaptak zöld utat, mint ahogy azt a hivatali átfutás tempója általában diktálja.)

Nem issza el előlünk a kabóca a 2017-est

A megjelent hírekkel ellentétben nem veszélyezteti az idei szüret felét az aranyszínű sárgaság: 5-7 balatoni borásszal beszélve talán 10%-ra tették a valóban fertőzött tőkék számát. Ezen a térképen pontosan lehet követni, hogy hol jelent meg eddig a kabóca az országban.
Bár a fogyasztókat így nem érinti közvetlenül a szakmai berkekben csak flavescence dorée, FD néven emlegetett fertőzés, azért ha kabócát látsz, csapd le nyugodtan. Az is Isten teremtménye, de azért nem annyira.

A témáért pacsi Dankó Brigád Ákosnak