A kenyér név újra szép lesz: június 22-én életbe lép az új szabályozás, ami szigorítja, hogy az egyes kenyerek milyen arányban tartalmazzanak olyan összetevőket, amikkel reklámozzák őket.  Nem állítjuk, hogy a püffedt, azonnal száradó kenyér eltűnik a polcokról, de talán egyszerűbb lesz jó vagy legalábbis jobb kenyeret venni.

A Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szabják meg, hogy egy terméket mikor és mitől lehet annak hívni, aminek a gyártók szeretnék. Most például eltűnik a házikenyér megnevezés a cetlikről – mi pedig már várjuk, hogy ki írja rá először helyette, hogy kézműves.
Bár most először végre ezt is pontosan megadták: kézműves kenyér csak az lehet, amik főként kézi technológiával, adalékanyagok és tartósítószerek nélkül, kovásszal készülnek. (Mondjuk a kézi technológiát megnéznénk, ugyanis még a legalbánabb bucit is érinti pék a sütés során legalább egyszer.)

A kenyér elsősorban a liszttől lesz jó: a témáról egy órát beszélgettünk a Trend FM-en az ország egyik legjobb kismalma, a Szabó Malom mesterével, Harmati Lászlóval a Flavorben. Az viszont még minket is mellbe vágott, hogy két napig még úgy is lehet valamit teljes kiőrlésűnek hívni, ha csak homeopátiás, 5%-nyi teljeskiőrlésű lisztet tartalmaz. Ez csütörtöktől sem 100, csak 60% lesz.
Az összes kenyérnek csökkenteni kell a sótartalmát, a Graham-kenyér 90%-ban graham, a tönköly pedig 60%-ban tényleg tönköly lesz. A szabályozás hétköznapi nyelvre is lefordított összefoglalóját az Index állította össze a legérthetőbben.

Nemsokára be is járjuk a Szabó Malmot, hogy talpig lisztesen meséljük el a szabályozás áldásos hatásait, addig viszont pótoljátok be a kimaradt adásrészleteket itt, és szánjatok ti is egy éjszakát az igazi kenyérre!