A magyar kivi pályafutása meredeken ívelt fel az utóbbi években: ahhoz képest, hogy a pár éve senki nem is hallott arról, hogy ez a gyümölcs Magyarországon is megterem, a zalai, egész pontosan becsehelyi ültetvény szenzációszámba megy. A Miklós család 2012-ben telepítette el a bokrokat: a “ha már csináljuk, csináljuk rendesen” jelszó nevében 4 hektáron 2800 tő kivit ültettek. Tavaly már közel 10 tonna magyar kivit szüreteltek, de ha erejük teljébe fordulnak a bokrok, a hozam akár évi 90 tonna is lehet.
Jobb, mint bármi, amit kivinek ismertél
A nyári látogatásunkkor Miklós Ákos Márton, az ültetvény szakmai vezetője kalauzolt minket körbe a birtokon: az első élményünk a magyar kivivel kapcsolatban az volt, hogy meghökkentően sok van belőle. Úgy általában véve, de fajtára is: már az érés kezdetén is látszott, hogy mi a különbség a kicsi-nagy-fürtös-sárgabelű-stb. kivik között. Maga a növény lágyabb szárú bokorra hasonlít, a szőlőjéhez hasonló támrendszerre futtatva lugasokat alkot.
A bokrok még igen zsenge korúnak számítanak, de így is kereskedelmi mennyiséget teremnek, méghozzá itthon nem ismert minőségben. A Magyarországra szállított kivit ugyanis – a banánhoz hasonlóan – értetlenül szedik le, majd különböző eljárásokkal kényszerérlelik – több-kevesebb sikerrel. A minősége pedig nagyipari a zalaihoz képest.
A szüret már javában zajlik: két korai fajtát már le is szedtek, a hagyományos Haywardét e hét végén kezdik el. A várható összmennyiség 13 tonna 2017-es évjáratú magyar kivi lesz. (Az évjárat a kivi esetében természetesen hülyeség, de nem tudtuk nem lecsapni a labdát.)
Becsehelyen ugyanis lubickol a kivi a boldogságban: a zalai dombok adta mediterrán klíma és terroir tökéletesen megfelel neki. Egyáltalán nem kell permetezni, a gyümölcsöknek sokkal nagyobb a koncentrációja és szárazanyag-tartalma, és kizárólag teljes érettségben szedik. Lefordítva ez azt jelenti, hogy 65 grammnál kisebb kivi nem kerül forgalomba a becsehelyi ültetvényről, de ha összehasonlítunk egy becsehelyi és egy olasz 65 grammos kivit, akkor az olasz sokkal nagyobb darab – a magyar tehát jóval sűrűbb és ízesebb cucc.
Ráadásul nagyon könnyen tárolható: hűtés nélkül, jól szellőző helyen simán eláll 8 hónapig – már ha addig nem falják fel a rajongók.
A család kapacitását egyelőre teljesen lefoglalja a kivi (és a többi különlegesség), ezért a top-gasztronómiába és a delikátboltokba nem tudják egyesével teríteni: a magyar kivi-készletet a Metro vásárolja fel.
A kivi barátai
A Miklós Ákos Márton botanikai rajongása nem áll meg a kivinél: a területen füge, asimina, azaz indiánbanán, kamcsatkai mézbogyó, kanadai mézalmácska, datolyaszilva (alias khaki), jujuba, a szépségéért selyemmirtusz és még ezer más növény terem. A gyűjteményt kiterjedt nemzetközi kapcsolatai révén bővíti – a kertben órákat lehet elsétálni úgy, hogy az ember csak szagolgat, néz és csodálkozik a különleges, a magyar éghajlattól teljesen idegennek gondolt növényeken.
(Az ültetvény elérhetőségét nem véletlenül nem közöljük, ugyanis zárt magánterület. Így is gyakran előfordul, hogy a Miklós család tagjai egyszer csak kiránduló családokba vagy lelkes érdeklődőkbe botlanak a kertjükben: ennek bejelentés nélkül természetesen senki nem örülne.)