Nem az a fajta szmóker, amelyiknek vörös a szeme és ostobán vigyorog, hanem egy vashordó, ami 4-14 órán át füstölög és közben a világ legjobb húsai készülnek benne. Persze a másik is szórakoztató lehet, de az inkább ízlés kérdése.

Hogy miért kattantunk rá a hordókra, az alig lehet kérdés, de ezek most kivételesen nem fából készülnek, de még csak nem is sört csapolnak belőle. Magyarországon még csak most tanulgatják az emberek, hogy a bográcsozáson és a grillezésen túl is van élet, erre egy húshívő testvérpár máris személyre szabott drumsmokereket épít. (Friss, ropogós, vadiúj hordókból. Ezekben nem volt gázolaj, de még sör sem sajnos.)

Miért ekkora szám ez?

Mert a BBQ őshazájában, de a világon máshol sincs túl sok cég, aki ezzel foglalkozik. Nem azért, mert nem jó dolog, hanem mert Amerikában ez a redneck-kultúrából indult, ahol a déli államokban mindenhol használt olajoshordókba rúg az ember és a lakosság nagy része bármiből bármit összeberhel. A szmókerépítés tehát általában DIY-elfoglaltság.
A Rock Hill viszont megkímél egy csomó szentségeléstől, hiszen nem kell Youtube-videókból megtanulnod hegeszteni, cserébe a barkácsáruházakéinál jóval komolyabb és főleg személyre szabott szmókered lehet. Ez nem csak azt jelenti, hogy ha kéred, akkor ráfújják a monogramodat, hanem azt, hogy te mondod meg: hány kémény, hány grillrács és hány sörnyitó legyen rajta és mekkora húsokat szeretnél majd benne legyőzni.

Jól néz ki, de mit lehet vele csinálni?

Elképesztően jó húsokat. Egyszerre sokat. Nagyon lassan. A szmókernek éppen az a lényege, hogy – a grillel ellentétben – alacsony hőmérsékleten, hosszú idő alatt készülnek el benne az ételek. Aki tudja, hogy miért jó az abálás, a konfitálás vagy a sous vide-olás, annak ezt sem kell hosszabban magyarázni.

Grillen általában szelet húsokat sütünk gyorsan, magas hőmérsékleten.
A BBQ nem egy flakonos szószt jelent, hanem egy indirekt sütési módszert, ahol a készülő étel nem találkozik a parázs közvetlen hőjével.
A smoker vagy szmóker pedig ugyanezt tudja, csak még alacsonyabb hőfokon, még lassabban, ami közben még több ízt és zamatanyagot lehet a húsokból kivarázsolni. A profibb kivitelű hordókban vizes tálca is van, ami nem párolásra való, hanem hűtésre: mivel a víz nem tud 100 °C fölé melegedni, a parázs hőjét ezzel lehet temperálni és a sütő hőmérsékletét 100 és 120 °C között tartani, akár 14-15 órán át is.
Egy egész csirke úgy 3,5 óra alatt készül el szmókerben, de a nagyágyúnak, a profiknak való marhaszegynek tényleg 11-13 órát kell benne töltenie.

Egy szmókerparti  – az áthallásoktól függetlenül – nem az az elkapkodós műfaj, cserébe megéri a rászánt időt és közben lustulni is lehet, sőt kell is. Reggel bedurrantod, minél kevesebbet nyitogatod, annál jobb, a barátokat pedig csak a jó részre kell odahívni.

Kurucz Róbert, a Rock Hill BBQ drum smokerek építője szerint

szociálisabb is, mint a grillezés, hiszen ott valakit mindig elveszítünk, aki odaáll a parázs mellé, és figyel, hogy semmi ne égjen oda. De a tapasztalatok szerint ha valaki rácsúszik a hússütésre, annak előbb-utóbb több sütője lesz: a sima rács után jön a gömbgrill, a végén pedig kell egy szmóker.

Ajánlott irodalom: Kócsa László – Adorjányi Máriusz: BBQ Expedíció