A turbolya az a divatfűszer, ami még szexinek számít (ellentétben szegény büdös medvehagymával). A csúcsgasztromóniában már pár éve használják: tavaly, azaz 2016-ban a Bocuse D’Or európai döntőjén Budapesten az egyik napon a turbolya volt a meglepetés-összetevő, amit minden versenyzőnek bele kellett komponálnia a hal- és a vadételébe is. A piacokon még szezonban is ritkán (azaz inkább soha nem) bukkan fel – pedig a szezon most kezd beindulni.

A zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium) külsőre a petrezselyemre hasonlít, de a levelei ilyenkor még sokkal puhábbak, az íze pedig meglepően ánizsos. Annyira, hogy még ne legyen fojtogató, de lepődj meg tőle akkor is, ha először kóstolod és akkor is, ha sokadjára.
Ez az egyik első ehető zöld, ami a bokrok aljáról gyűjthető: most még ugyan nagyon pici, de már nem bírtuk ki, hogy ne legeljünk belőle – ha már a kucsmagomba-szezon ilyen galád módon csúszik. (Igen, tudjuk, hogy a salátaboglárka és az őzsaláta már zöldell, mint ehető növény, de azokat max. háborús helyzetben ajánlanánk emberi fogyasztásra. Zöldek, nem mérgeznek, de sajnos borzalmasan rossz az ízük.)

Egy-két hét múlva már 20 centis bokor lesz belőle és mindenhol ott fog virítani: most még csak a kedvenc akácos bozótok alján lehet értelmes mennyiségben szedni. (Illetve a Culinarisban, ahol kilója majdnem 15.000 Ft – LOL, bár friss fűszernövény lévén csak 20 grammos kiszerelésben árulják.)

Mihez kezdj vele?  

Szórd két kézzel mindenbe, ahogy mi tesszük úgy június közepéig – ekkorra tudjuk csak annyira megunni, hogy van ideje megfonnyadni. A szofisztikáltabb felhasználási módja, ha natúrabb ízű (csicsóka vagy krumpli-) krémlevesekbe teszed, de tökéletes bármilyen gombás ételhez vagy salátákba, amit amúgy is összezöldfűszereznél. Mondjuk a határozottabb ízlésű nagypapáknál ki fogja vágni a biztosítékot, ha a húslevesbe is beleteszed, de egy dögunalmas csirkével csodát tesz. Arra kell csak figyelni, hogy – mint minden friss zöldfűszert – a főzés végén tedd csak az ételhez, hogy valóban megmaradjon az íze.

Mi most például a desszert-felhasználásán álmodozunk pár napja: ha zsályát és kakukkfüvet gátlástalanul teszünk édességbe, akkor miért pont a turbolyával ne csinálnánk ilyet?  A házifagyi-szezon azért még nincs itt (azaz még sajnáljuk a mélyhűtőből azt a fél köbméternyi helyet, amit a fagyigép tálja igényel), de panna cotta-szerűségekhez mindenképpen kipróbáljuk. Na jó, szörpöt azért még nem főzünk belőle – az a sors a vele együtt begyűjtött, 35 dekányi ibolyára vár.