Az aszú az a bor, amit még az is ismer, aki soha életében nem ivott egy kortyot sem. Méltán rajong is érte mindenki, ám nem győzünk eleget panaszkodni arról, hogy fogyasztani viszont nem szokták, pláne nem a magyarok. A Pajzos birtokigazgatója, Laurent Comas például komoly piackutatási adatokra hivatkozva mondta el azt, amit magunktól is betippeltünk volna:

az aszúeladások 90%-a decemberben zajlik le.

Ennek nyilván több oka lehet: egyrészt az aszúborok ára, ami még mindig nincs a megfelelő helyén. Most sokan a szívükhöz fognak kapni, de az aszú szerintünk még mindig alulárazott: nincs a világon még egy olyan bortytises borvidék (pedig van belőle 32), ahol a szemeket egyenként, kézzel, kint a tőkén válogatnák le a fürtökről. Ez egész egyszerűen megfizethetetlen: még a leghíresebb francia desszertboros borvidéken, Sauternes-ben is úgy készülnek a leghíresebb és legdrágább borok, mint nálunk a szamorodni.
Ez persze nem vigasztalja azokat, akiknek a szokásos 1000-3000 Ft helyett minimum 6000, de lehet, hogy több tízezer forintot kell kifizetni egyetlen palack borért a pénztárnál.

A másik ok az, hogy éppen az ára és a presztízse miatt nem merik kibontani a palackot, hiszen egy egész üveg aszút nem lehet együltő helyünkben meginni. Legalábbis komoly inzulinsokkal jár a hirtelen, nagy mennyiségű bevitel: ezekben a borokban általában 120-220 gramm természetes maradék cukor van, ami tényleg elképesztő mennyiség, pláne ha lefordítjuk: literenként átlag 15-20dkg cukrot iszunk meg vele.

A harmadik pedig, hogy a fogyasztók nagy része még mindig nem ismeri az igazán szép, újhullámos aszúkat, ezért nem tudja, hogy ő szereti ezt a műfajt. Kb. 6 hetente kapjuk meg a tágabb ismeretségi körből a kérdést:

“Találtam a nagymamámnál egy (random 20-30 évvel ezelőtti évjárat neve) aszút! Mennyit érhet?”

Sajnos semennyit. Az aszúkat valóban évtizedekig el lehet tartani, de nem háztartási körülmények között: ha nem állandó pincehőmérsékleten, sötétben, fektetve, neadj’isten évtizedenként átdugózva tárolták, hanem a szekrény vagy a tévé tetején, állítva, akkor az már több mint valószínű, hogy egy sötétbarnára oxidálódott, lelágyult, durva dióízű darab lesz, amit kóstolva már soha nem tudjuk meg, hogy mitől is világszenzáció a tokaji aszú.

Mi a megoldás? 

Aszúszemek. forrás: Koccints aszúval Facebook

Az, hogy mindezek ellenére kóstoljunk annyiszor aszút, ahányszor csak hozzáférünk. A rendszerváltás után készült darabok valóban kivételes csodának számítanak: a frisseségük, sokrétűségük, eleganciájuk,  és főként az utánozhatatlan hegyaljai savaik miatt olyan élményt nyújtanak, ami a legocsmányabb hétköznap estét is ünneppé varázsolja. Nem kell hozzá alkalom, mert az aszúfogyasztás maga hozza létre az ünnepet. Egy kiadós vacsora után desszertnek vagy egy különösen hisztis nap után sorsfordítónak kitöltött 6 cl aszú egy csapásra helyreállítja a lelki egészségünket.
És nem kell attól félni, hogy mi lesz a maradákkal: minden más borfajtával ellentétben az aszút még kibontva sem kell egy héten belül elfogyasztani: mindenféle profi eszköz nélkül, simán visszadugózva hosszú hetekig ugyanolyan minőségben ragyog ránk a hűtőből. 

Nem állítjuk, hogy az alábbi borokat csak a cikk kedvéért kóstoltuk meg: éppen a legjobb élethelyzetben találtak ránk a #koccintsaszuval kampány keretében. Mind a három palackkal napokig ellettünk volna – és el is leszünk: ennyit még egy nagyfogyasztó sem tud elpusztítani a karácsonyi szezon végééig, úgyhogy jó eséllyel a január legluxusabb morzsapartiján ismertetjük meg velük a legjobb barátainkat. De tényleg csak a legjobbakat, akik megérdemlik: mindegyik palack egy külön-külön csoda.

Hétszőlő 5 puttonyos aszú 2008
Az átlagnál visszafogottabb illat, nehezen nyílik, ami miatt már kezdtünk is aggódni, hogy esetleg lappangó dugóhibáról van szó, de végül megérkezett: aszalt sárgabarack, botrytis, narancshéj és narancsolaj. Rendkívül gazdag, melegséget áraszt.
Kóstolva tökéletesen összeért aszú, már csonthéjas jegyekkel – inkább mogyoróval, mint az idősebb aszúkra gyakran jellemző uralkodó dióssággal.  Mandarin, narancshéj, karácsonyi fűszerek: szerecsendió-virág és csillagánizs. Ez az egyetlen, aminek a cukortartalmára emlékszünk és nem a savaira: azok sokkal simogatóbbak a fiatalabb társainál. Persze ennél sem tolakodó, sőt: fel sem merülne bennünk, hogy ezzel a pohárral 15 gramm cukrot gurítunk le a torkunkon. Viszont van annyira koncentrált hogy desszert helyett fogyasszuk, egyetlen pohárral.
Analitikai adatai: alkoholtartalom: 11%, cukortartalom: 151 g/l, sav: 10,1 g/l

Hétszőlő 6 puttonyos aszú 2010
Robbanó, friss illat, aszalt sárgabarackkal, friss ananásszal, hűvös eleganciával, a hárslevelűnek nem a mézes, hanem a virágos illatával. A botrytis egyáltalán nem tolakodó, hanem az eleganciát adja. Az íze tekitélyt parancsolóan összetett, a savszerkezete miatt sokkal alacsonyabb cukor-érzet, ami csak a korty végén jelenik meg. Szinte még kesernyét is érzünk benne, amit annyira szeretünk az olaszrizlingekben. Itt már inkább aszalt gyümölcsökhöz, (aszalt fügéhez, királydatolyához) nyúlnánk, oxidáltságnak, fáradásnak halvány nyoma sincs.
Hosszúság: 15 mississippi*-ig olyan, mintha le sem nyeltük volna. Az íze úgy 70 másodpercig marad meg, a nyomai és ízemléke sokkal tovább.
Analitikai adatai: alkoholtartalom: 11%, cukortartalom: 178 g/l, sav: 12 g/l **

Hétszőlő 5 puttos aszú  1er Cru Nagyszőlős dűlő 2013
Még erősebb illat, fügével, virágokkal, hársmézzel. A bortytis gyönyörű, meghatározó benne, de itt nem lesz parancsoló. Az íze még frissebb, az előzőhöz képest fickándozósabbak a savai: annyira sok van belőlük, hogy cirtusosságot is hoznak a friss gyümölcsökhöz: az íze aszalt és friss füge, lucskosra érett őszibarack és érett narancs. Egyértelműen csikókorában van: a cukortartalmát a szájüreg első és középső részén érezni, a közepétől hátrafelé mindent elöntenek a savak.
Az utóíze csillogós, közel olyan hosszú, de kevésbé összetett, mint a 2010-nek.
Az az aszú, amiből azonnal kérsz még egy pohárral – és meg is tudod inni.
Analitikai adatai: alkoholtartalom: 11,5%, cukortartalom: 144,6 g/l, sav: 8,2 g/l

*a búvárok magukban számolva a másodperceket a számokhoz hozzáteszik, hogy Mississippi, mivel ezt kimondani pont egy másodperc. Viccből ezzel szoktuk számolni a borok utóízének hosszúságát.

** ez a csoda az aszúban: 12 g/l sav bármilyen más bor esetében értelmezhetetlen lenne, egyszerűen nem tudnád meginni, hanem lemarná a zománcot a fogadról. Itt viszont elvarázsol és gyönyörködtet.

A képek forrása: Koccints aszúval Facebook, #koccintsaszuval