Hatalmas divat, de senki nem tudja, mi az: pét-nat

Bor

Már mindenki megírta, mindenki ezt akarja, aki pedig borász, és eddig pezsgővel játszott, annak most a pét-nat a dugitétele. De mégis, a lóbetegség az a pét-nat?

Röviden: a pezsgő komolytalanul. Teljes nevén pétillant naturel.  Pezseg, szűretlen, simán az arcodba robbanhat, amikor nyitod, szóval minden ok megvan a viháncolásra, ha a közeledbe kerül egy palack.
A tradicionális pezsgő ugye palackban készül – a pét-nat is, de itt nem várják meg, hogy elkészüljön az alapbor, hanem a még erjedőben lévő mustot palackozzák le. Koronazárat (aka söröskupak) tesznek rá, aztán izgulnak.
A palackban pedig benne maradnak a buborékok, amik erjedés közben keletkeznek (ezért szokták víz alatt bontani, úgy, hogy a palack nyakát – helyzettől függően – egy pezsgősvödörbe/lavórba/mosogatóba merítik), de benne marad a seprő is, azaz sokkal, de sokkal több íz- és zamatanyag. Friss, virgonc, alkoholos és buborékos: nem csoda, hogy mindenki imádja.

Akkor miért nem látom a boltban?! 

Mert egyrészt viszonylag friss divat (a kajabolond-köztudat is csak az idei Gourmet Fesztiválon fedezte fel magának), másrészt – éppen ezért – bürokráciai rémálom az engedélyeztetése. Boros szemmel épp csak most (azaz pár éve) vagyunk túl azon, hogy pezsgőt készíteni nem csak akkor szabad, ha előtte leteszed az asztalra egy családi autó árát a jövedéki szabályozás miatt – erre itt egy újabb, a szervek számára besorolhatatlan dolog, ami nem pezsgő, de magától gyöngyözik. Ezért van az, hogy összesen háromról tudunk, ami hivatalosan van forgalomban. (Kettő a Bortársaságnál, egy pedig a linkelhetetlen, Paulay Ede utcai Paul&Ede bárban.)
Ez nem jelenti azt, hogy az összes többi zugpia, amivel találkozhatsz: kóstoltatni szabad őket legálisan, csak palackban, polcon árusítani nem, amíg meg nem jön az engedélyszáma. (Az az összes többi pedig még 6-8 tételt jelenthet, ami a sorára vár az OBI-ban.)
Ezért vagyok rá iszonyú büszke, hogy a ma esti hagyományos előszilveszteri bulinkon, a Borjour Buborékon 5 különböző pét-nat csillog majd egy bérletbe foglalva!

A nagyját még én is csak most fogom kóstolni, de a folytatásban elmesélem, hogy milyenek. Tényleg érezni a fajtajelleget? Tényleg megvan benne a pezsgő összes szépsége, csak kócosan? Tényleg lelocsolok vele mindenkit, aki a pult közelébe jön, amikor egy újabb palack pukkan?

A szerzőről


A kóstolás önismereti folyamat: nekem útközben derült ki, hogy igen költséges az ízlésem. Kényszeres vonzódást érzek az apró, fura dolgokhoz, a mezőgazdasági gépekhez (csak annyit mondok: terpesztraktor) és az erdőkhöz. A bor és a kaja szenvedély, a konyha kikapcsolódás. És MINDENBE teszek babérlevelet!