Inkább lakberendezési tárgy, mint tankönyv

Paul Bocuse Intézet: A főzés magasiskolája. Geopen, 2017

A főzés magasiskolája című óriásalbumot három hete mutatták be – stílszerűen a következő Bocuse o’Dor versenyre aspiráló szakácsjelöltekkel egyszerre. Az ultimate útmutató a konyhaművészethez a két éve megjelent Institut Paul Bocuse című francia kötet magyar fordítása, a teljes címe: Paul Bocuse Intézet – A főzés magasiskolája.

Az előszavak és a tartalomjegyzék ígérete alapján aki ezt a könyvet A-tól Z-ig végigolvassa és -főzi, az a legjobb éttermek konyhájában is megállná a helyét. Nos, hogy elveszni nem fog, az majdnem biztos, de hogy ebből tanulna valaki főzni, abban azért eléggé kételkedünk. Nem kezdőknek való ugyanis, és bár tényleg majdnem minden magaskonyhai fogás szerepel benne, azért elég sok homár menne a kukába, mire ez alapján kifogástalanul fel tudná valaki dolgozni.

Ágyba ne vidd 

A kötet tényleg lenyűgöző – minden értelemben. Gyönyörű képek, választékos és – amennyire féllaikusként meg tudjuk ítélni – pontos magyar szöveg, hatalmas információhalmaz 700 oldalon, 1800 fotón keresztül. A használatával azért akadhatnak gondok: az album 4 kiló 60 deka – igen, lemértük. Ha valaki mondjuk ebből szeretne megtanulni lépésről lépésre megtanulni nyulat bontani, akkor nem fog menni: egyrészt nem meri majd odatenni az asztalra, mert óhatatlanul összekeni – márpedig ez nem az a könyv, aminek jól áll, ha maszatos. Másrészt nincs az a konyhaasztal, amire a kinyitott könyv mellé még odaférne a nyúl.
Még akkor is komoly veszélyt jelent, ha valaki a lábára ejti: mi az egyetlen kényelmes olvasási póznak azt találtuk, ha hason fekszünk vele a szőnyegre henteregni.

Mennyire használható? 

Érdekes, hogy bár A főzés magasiskolája valóban a legrészletesebb konyhatechnikai útmutató, amit valaha láttunk és a képek benne egy művészeti album színvonalával vetekednek, a tavaly megjelent és zajos sikert aratott A főzés tudománya című könyv sokkal inkább használható a hétköznapokban (illetve inkább hétvégéken.) Hiába sokkal csúnyábbak a fotói, hiába jóval olcsóbb a kivitele, a témái, de még a szerkezete is nagyon hasonló, csak ahhoz ezerszer gyakrabban fogunk nyúlni a polcon. Az is a szakmának és az elvadult kajabubusoknak szól, de hülyebiztosabban, a külalakja miatt pedig még jól is áll neki egy-két gyanús folt.

A főzés magasiskolája tehát olyan, mint a Világirodalmi Lexikon-sorozat volt 20 éve a bölcsészeknek: addig spórolsz rá, amíg a tiéd nem lesz (az ára ugyanis egy-két kisebb konyhagépével vetekszik), úgy érzed, hogy soha nem élhetsz nélküle, de a második költözésnél már elgondolkodsz, hogy kicsomagold-e a dobozokból. A főzés magasiskoláját biztosan ki fogod, de csak miután külön polcot csináltattál neki, ahonnan nem veszed le többet.

A szerzőről


A kóstolás önismereti folyamat: nekem útközben derült ki, hogy igen költséges az ízlésem. Kényszeres vonzódást érzek az apró, fura dolgokhoz, a mezőgazdasági gépekhez (csak annyit mondok: terpesztraktor) és az erdőkhöz. A bor és a kaja szenvedély, a konyha kikapcsolódás. És MINDENBE teszek babérlevelet!