Mutass ennél fenszibb karfiolt!

A karfiol minden, csak nem szexi. Főzés közben büdös, durvábban puffaszt, mint a legendás bab, és olyan menzaíze van, hogy még a legmegszállottabb gasztrobloggerek is csak kínok között tudnak belőle valami ehetőt/eladhatót csinálni. Na jó, a pagodakarfiol jól néz ki, de megenni azért azt sem szeretjük igazán.

Erre szembejön ez:

 

Hát nem egy csoda? Annyira lila, hogy igaziból csak egy tollboa hiányzik a nyakából. A Városmajori Piacon futottunk bele, ahol az árusok a lelkendezésünkre azt is elárulták, hogy van citromsárga és narancssárga verziója is!
Hátránya, hogy főzés közben kifakul, tehát ugyanolyan jellegtelen, sápatag lesz, mint a mezítlábas tesója. Ahhoz pedig, hogy valaki nyersen egyen karfiolt, hogy is fogalmazzunk … erős elszántság kell. De akkor is, hát mennyire menő már lilából csinálni a rakott karfiolt?

De mitől lila? 

Ilyen fajta és kész. Nem keresztezték sem lilakáposztával, sem padlizsánnal és nem szívatták tele festékkel, mint régebben a nőnapra szánt fehér szegfűket. A színét a vörösszőlő és így a vörösbor színét is adó antocianin adja, de ehelyütt megkímélnénk mindenkit a további mikrobiológiai értekezéstől. Aki viszont az ilyesmire kattan (mint például mi…), annak ITT egy vérfagyasztóan izgi cikk arról, hogy mitől színesek és pláne mitől változtatják a színüket a növények.
Az ízében sem különbözik a sima fehértől, csak nagyságrendekkel jobban néz ki.

Miből lehet még lilát találni? 

Olyan nincs, hogy itt megálljunk: ha már karfiol van, akkor kell még néhány valószínűtlen színű zöldség, hogy össze tudjunk rakni egy olyan kosarat, ami élőben is úgy néz ki, mintha photoshoppoltuk volna.
Szóval: a lila krumpli (lásd a képen) régi vicc, pár éve jelent meg a piacokon és mára a legótvarosabb zöldségeseknél is meg-megjelenik. A lila répát mi két éve fedeztük fel: olyan, mint a sárgarépa, csak lila vagy lila foltos, és szintén létezik citromsárga változata is. Sajnos főzés közben ez is kifakul, maximum a húsleves kap tőle egy kicsit gyanúsabb színt, de nyersen, mártogatósnak vagy uzsonnásdobozba nagyot lehet vele villantani. És persze az alapok is érnek a játékban, bár a cékla ugye erős fórral indul. Abból viszont van sárga, sőt, belülről csíkos is!

 

A szerzőről


A kóstolás önismereti folyamat: nekem útközben derült ki, hogy igen költséges az ízlésem. Kényszeres vonzódást érzek az apró, fura dolgokhoz, a mezőgazdasági gépekhez (csak annyit mondok: terpesztraktor) és az erdőkhöz. A bor és a kaja szenvedély, a konyha kikapcsolódás. És MINDENBE teszek babérlevelet!