A mustméz gyakorlatilag sűrű méz állagúra főzött tiszta must, azaz szőlőlé. Eddig magyar szó nem is nagyon létezett rá, mert a must máshová el nem használható, besűrített adagjait inkább mustsűrítményként ismerjük – ha egyáltalán, a peszmeg kifejezést pedig ma már a káromkodás egyik manírosabb változatának ismeri mindenki. Pedig nem az: egy török édesség, a pekmez magyarított változata, amit a török hódoltság után néhány száz évvel már el is felejtettünk.

Sűrű volt az első bekezdés? Nem véletlen. 

A mustméz fogalmával a Vylyan pincészet idei adventi ajánlatában találkoztunk életünkben először – nem véletlen, hiszen rááll a szemünk a bizarr dolgokra. A mustméz elsősorban nem méz: ha azt mondanánk rá, azonnal és jogosan méhecskék ezreit szabadítanák ránk a méhészek. Mégis nehéz másnak hívni, hiszen a tisztasága és az állaga pont olyan, mint a friss mézeké.
A mustméz viszont egészen más kategória:  nagyon lassú tűzön befőzött tiszta portugieser, kékfrankos és cabernet franc-mustról van szó, aminek semmi köze a méhecskékhez, viszont sokkal izgalmasabb az íze, mint egy bármilyen növényből készítet(tet)ett méznek.

Hogy ezt megmagyarázzuk, ahhoz sajnos egy kicsit borászkodni kell: a must ugye az a tiszta szőlőlé, ami bekerül a préselés után a tartályokba/hordóba, majd erjedés után hipp-hopp (nyilván nem ilyen egyszerű), egyszer csak murci, majd bor lesz belőle. Igen ám, de ahhoz, hogy ez a folyamat úgy menjen végbe, ahogy a borászok szeretnék, légmentesség kell – magyarul a tartály, hordó, stb. tele kell, hogy legyen.
Óhatatlan, hogy ilyenkor (a pince méretétől függően) 2-35-148 liter must éppen ne férjen bele az erjesztőedényekbe- vagy ne legyen elég tartály.
Mivel szerencsére nincs az a pénz vagy zsarolás, amivel a borászokat rá lehetne venni arra, hogy a maradék mustot kiöntsék, marad a kármentés: mustsűrítményt készítenek belőle. Ezt később a kevésbé szerencsés évjáratok borainak feljavításához is használhatnák. Ez még nem pancsolás, sőt: ha nem is illendő, a bortörvény által bőven megengedett eljárás az alacsonyabb kategóriájú borok esetében.

De mit csinál az, akinek nincsenek ilyen gondjai és (alsó polcos) borai? Hát megcsillantja a tehetségét: egy,  a mézhez hasonló, de annál izgalmasabb, sokkal savasabb, magában fűszeresebb adalékanyagot/desszertet/luxushozzávalót kreál a maradék mustból, ráadásul el is nevezi: így keletkezik a Vylyan Mustméz.

Megkóstolnád? Túrj utána!

Ahogy megláttuk, azonnal kellett: de ha 24 órán belül szeretnéd kóstolni, az sajnos nem fog menni. Ugyanis megkóstolta néhány séf is, akik hamar felszippantották a saját konyhájukba a magyar mustmézet. A  Vylyan erőnek erejével visszatartott néhány befőttesüvegnyit a saját teraszukra, de siess: nemhogy nincs sok, de még a télire visszavonuló méhekkel is meg kell verekedni érte!

Receptek a mustméz felhasználásához ITT.