A táncoló tintahal fogyasztásának Japánban nagy hagyománya van, de minket eddig valahogy elkerült. Talán nem véletlen: elég kevés olyan dolog van, amit soha nem vennénk a szánkba, de egy megtermett tintahal, ami megcsavarja az orrod és a szemedbe nyúl, amikor beleharapnál, például ezek közé a dolgok közé tartozik.

A videó nem új, de most jött velünk szembe és nem is tudjuk hirtelen, melyik poént süssük el először. Az olcsó Trónok harcás gifeket kihagynánk, a csáppornót is elengedtük nagy nehezen, de az biztos, hogy ezt legalább tizenötször megnéztük és nem tudunk lejönni róla.
Nem szoktunk ilyet mondani, de KATTINTS, HA KEDVES AZ ÉLETED! 57 másodperc, de mindet megéri. Az ennél is türelmetlenebbeknek spoiler: kb. 00.20-nál hagyja el a levesestányért.

Miért csinálja? 

Mert hiába vágták le a fejét (amiben ugye a belső szervei vannak), a ráöntött szójaszósz sótartalma ingerli, jobban mondva görcsbe rántja az izmait – még a halál után is. Ezzel a jelenséggel mindenki találkozhatott, aki sózott már le tényleg friss halat: az is rángatózni kezd, de nem ennyire látványosan. Legalábbis mi hirtelen és erősen vágnánk be magunk után a konyhaajtót, ha a keszeg a paprikás lisztben hempergés közben zombiként támadna ki a tányérból.
Az ikonikus észak-japán fogást eredeti nevén úgy hívják, hogy katsu ika odori-don, a fordítása körülbelül “rizstál vonagló tintahallal”. Fincsi, mi? Lehet, de mint említettük, nem szeretnénk tesztelni. Mert (túl jól működik a garatreflexünk) mi van, ha elrontják és mondjuk túl fokhagymás?

Hogy a táncoló tintahal tényleg kivájja a szemed, mint a varnyú, azt az alábbi videó bizonyítja, ahol tényleg beleharap valaki: