Fáj, de újra akarod – Kojot

Aki ez első 10 percet kibírja, az ficánkolás nélkül fogja végigülni a két órát: a Kojot ugyanis belever a moziszékbe. Olyan hiteles (majdnem azt írtuk, hogy gyönyörű, pedig gyomorforgató) verekedéssel kezdődik, amit csak ünnepelni lehet – egy percig sem jut eszedbe, hogy milyen jó ahhoz képest, hogy kis költségvetésű magyar, csak az, hogy legyen már vége, már fáj látni. Sziszegsz, de nem bírod becsukni a szemed: tényleg majdnem tökéletes.

Ez a majdnem tökéletes pedig kitart a film végéig: minden karakter és kép a helyén van.

A sztori szerint Bicsárdi Mihály megörökli a keményfejű nagyapja telkét és házát valahol a világvégén – kiszúrásból, hogy “végre leszálljanak a tökei.” A telekre igényt tart a helyi oligarcha-család is, hogy végre felhúzhassák a rég tervezett wellnessközpontot, de Misi úgy dönt, megtartja a házat és a barátnőjével ott kezdenek új életet. Miután a potentátok belátják, hogy pénzzel és keresztbetevésekkel nem megy, inkább elveszik erőszakkal. A történet az utolsó mozzanatig hiteles: tényleg el tudjuk képzelni, hogy ez lépésről lépésre így megy.

A karakterek közül pedig nehéz eldönteni, hogy melyik az erősebb: Misi (Mészáros András), aki az unalmas banktisztviselőből a balfaszon keresztül a végére tökös (kojot) lesz, Lajos (Bocsárszky Attila) , aki a falusi alkoholistából lesz félig példakép, Kispali (Mátray László), aki az oligarcha-utánpótlásból lesz balfasz, vagy Attila (Orbán Levente), akiből minden percében sugárzik az életveszély.

Ahogy a jó filmek esetében, itt is utólag esik le néhány olyan mozzanat, amiből kiderül, hogy mennyire alaposan gondolták végig az alkotók a filmet: a női karakterek is pontosan azt festik le, hogy hogyan zabálja fel általában a nőket egy ilyen vidéki élet. Eszterből, Misi feleségéből így lesz a dédelgetett, egyenrangú párból üthető oldalborda, aki előtt két út áll: vagy az életét, és akár a gyerekét is hátrahagyva elmenekülő asszony, mint Kispali felesége, vagy marad és belenyomorodik, mint Kispali anyja (a szétcsúszott alkoholista nagyasszonyt csodálatosan alakító Monori Lili.)

Kostyál Márk első nagyjátékfilmje olyat tud, amit nagyon kevés magyar film: moziban is újra akarod nézni.

9.3
Sztori 8.6
képi világ 9.3
eredetiség 9.4
hatás 10
Épp elég tömény

A Kojotról nehéz közhelyek nélkül beszélni, mert azokra épül, de olyan jó ízléssel, hogy nagyon ritkán válnak nyilvánvalóvá. Vagy jól működnek: a westernhez illenek a nagy löttyös érzelmek, a vér és a férfikönnyek. A nyikorgó szélkerék és a kamerába néző szarvas talán kimaradhatott volna, de a 126 perc így sem hosszú: ha töményebb lenne, belefulladnánk.

  • iszonyú jó akciójelenetek
  • alig ismert, nagyon jó színészek
  • erős sztori
  • emblematikus képek
  • több, mint 2 óra
  • gyenge gyomrúaknak nem ajánlott

A szerzőről


A kóstolás önismereti folyamat: nekem útközben derült ki, hogy igen költséges az ízlésem. Kényszeres vonzódást érzek az apró, fura dolgokhoz, a mezőgazdasági gépekhez (csak annyit mondok: terpesztraktor) és az erdőkhöz. A bor és a kaja szenvedély, a konyha kikapcsolódás. És MINDENBE teszek babérlevelet!